Jack este

Imádom az esti fényeket a vizes aszfalton. És Jackkel valahogy mindig filmplakát-szerű végeredményre jutunk, mert ő szeret úgy tenni, mintha egy híres színész lenne, én meg mintha filmrendező lennék. (Egyébként tényleg Batman, mert ő a hős aki felszerelte a fotóshátteremet, így végre kész lett az otthoni portréstúdióm.)

Tetők és trolik

Fent voltam a Teréz templom tetején. Lenézve rámtört a rég elmúltnak hitt tériszony, de erősebbnek bizonyult a retroromantikus vonzalmam a régi fajta trolik iránt, úgyhogy remegve örvendeztem, hogy sikerült egy ilyen jó kis trolilest találnom. A végén a templom harangját láthatod, ahogy rászűrődik a lemenő nap fénye.

Buborékos jókedv

Megint egy vidám és nevetős családi fotózás, ezúttal sok-sok szappanbuborékkal. Ezzel csak egyetlen baj van: ha a gyerekek rákapnak, akkor nincs az az isten, amiért abbahagynák a fújást, pláne, ha egy fantasztikus kis buborékgyártó pisztolyról van szó. Az elvonási tünet azonnal jelentkezik legörbülő száj formájában.